Belső bontás – lakás, iroda és üzlethelyiség felújítás előtt

Mi tartozik a belső bontásba?

A belső bontás minden olyan munka, amely az épület tartószerkezetét érintetlenül hagyja, de a felújításhoz szükséges „tiszta lapot” előállítja. Hogy pontosan mi kerül bele, azt a felújítási terv határozza meg; a leggyakoribb tételek:

• hideg- és melegburkolatok: csempe, járólap, parketta, laminált padló, PVC, szőnyegpadló;
• vakolat leverése falról és mennyezetről, tapéta eltávolítása;
• gipszkarton falak, álmennyezetek, előtétfalak, lambériák, beépített szekrények;
• válaszfalak – a falbontás és válaszfalbontás szolgáltatásunk részletezi a feltételeket;
• beltéri nyílászárók tokkal, ablakok cseréje esetén a régi ablakok;
• fürdőszobai és konyhai berendezések, szaniterek;
• aljzatbeton és padlórétegek, ha a felújítás új padlószerkezetet igényel.

A belső bontás rétegeit és tételeit lent ábra is szemlélteti. A burkolatok és a vakolat bontásának technológiájáról a rétegenkénti bontásról szóló cikk ad részletes leírást.

Részleges vagy teljes belső bontás?

Részleges belső bontásról beszélünk, ha csak egy-egy helyiséget vagy tételt bontunk: például a fürdőszobát, egy válaszfalat vagy a padlót. Teljes belső bontásnál a lakás vagy a helyiség a szerkezetig visszabontásra kerül: a falak csupaszok, a padló az aljzatig vagy a födémig nyitott, a régi vezetékek eltávolítva.

Ha bizonytalan, mennyit érdemes bontani, a felújítás előtti bontás leggyakoribb hibáiról szóló cikk segít elkerülni a felesleges vagy épp a hiányos bontást.

Iroda és üzlethelyiség belső bontása

Irodánál és üzlethelyiségnél a belső bontás jellemzően bérlőváltáshoz kapcsolódik: a korábbi bérlő kialakítását – gipszkarton válaszfalakat, álmennyezetet, padlóburkolatot, pultokat, kirakatberendezést – kell eltávolítani, hogy az új bérlő a saját igényei szerint építhessen. Itt a határidő sokszor szoros, és a ház többi használója mellett kell dolgozni.

• A munkavégzés időpontját a ház rendjéhez igazítjuk; a zajos szakaszokat előre egyeztetjük.
• Az álmennyezet mögötti gépészetet (szellőzés, kábeltálcák, sprinkler) csak a megrendelő vagy az üzemeltető által jóváhagyott terjedelemben bontjuk.
• Az üzletportált, kirakatot csak akkor bontjuk, ha az nem része a homlokzat védett elemeinek.

Lakott társasházban: lépcsőház, lift, szomszédok

A belső bontás legérzékenyebb pontja nem a lakásban, hanem azon kívül van. A lépcsőházat, a liftet és a bejárati ajtót a sitt kihordása előtt védjük: a padlóra és a lépcsőfokokra takaróanyag, a lift falára védőlap kerül, a lakásajtóba porvédő fólia. A közös képviselőt a munka kezdete előtt a megrendelő értesíti.

A társasházban végzett bontás szabályairól – házirend, munkaidő, közös tulajdonú szerkezetek – külön cikket írtunk: társasházi bontás szabályai. Ha a lakás emeleten van és nincs lift, a szűk helyen és emeleten végzett bontás oldalunk írja le a kihordás módját.

Gépészet és rejtett veszélyek a falakban

A belső bontás előtt a lakás áramkörét a bontandó szakaszon feszültségmentesíteni kell, a vizet el kell zárni, a gázkészüléket le kell szereltetni. A falban futó vezetékek nyomvonala régi lakásoknál ritkán ismert, ezért a vésést és a falbontást vezetékkereső használata előzi meg.

Mit nézünk meg a felméréskor?

A belső bontás ajánlata attól lesz pontos, hogy a felméréskor nemcsak a helyiségeket, hanem a rétegeket és a logisztikát is megnézzük. A bejárás tipikus pontjai:

1. a helyiségek alapterülete és belmagassága, az álmennyezetek megléte;
2. a burkolatok típusa és – próbabontással – a rétegek száma;
3. a bontandó falak anyaga, vastagsága, a bennük futó vezetékek valószínű helye;
4. a fürdőszoba és a konyha berendezése, a strangok elhelyezkedése;
5. a lépcsőház szélessége, a lift mérete és használhatósága;
6. a konténer lehetséges helye és a közterület-használat szükségessége.

Ha a felújítás terve már elkészült, kérjük, hozza magával; ha nem, a burkoló és a szerelők igényeit érdemes előre összegyűjteni.

Mi nincs benne a belső bontásban?

A félreértések elkerülése érdekében az ajánlatban külön jelezzük, mi nem része a belső bontásnak. Jellemzően ilyenek:

• teherhordó fal bontása statikus terve nélkül – ezt nem vállaljuk;
• az új gépészet kiépítése, a vezetékek áthelyezése – ez a szerelők munkája;
• a mozgatható bútorok elszállítása, ha nem kérik külön tételként;
• a felújítás utáni finomtakarítás;
• azbeszttartalmú anyag bontása, amely csak a jogszabályi feltételek teljesítése után végezhető;
• engedélyek, tervek, statikai vélemény beszerzése.

A bontás végén a lakást „bontásra kész” helyett „felújításra kész” állapotban adjuk át: a falak csupaszok, a padló a megbeszélt rétegig nyitott, a csatlakozások jelölve és lezárva, a sitt elszállítva.

Régi bérház vagy új lakás – miben más a belső bontás?

A régi lakásoknál ezért a felmérés és a próbabontás különösen sokat számít: a rejtett rétegek és a régi szerkezetek a munka idejét és a sitt mennyiségét is meghatározzák.

Szakaszos belső bontás lakott lakásban

Nem mindig lehet a lakást teljesen kiüríteni. Ha a család a felújítás alatt is a lakásban marad, a belső bontást helyiségenként, szakaszosan végezzük: egyszerre csak egy-két helyiség a munkaterület, a többi porvédő fallal elválasztva lakható marad. A szakaszolás a teljes időtartamot megnöveli, és több védelmet, takarítást igényel, cserébe a lakás használható marad. A szakaszok sorrendjét a felújítás menetéhez igazítjuk – jellemzően a fürdőszoba és a konyha kerül a végére vagy egy rövid, jól tervezett időszakra.

Hogyan zajlik egy belső bontás lépésről lépésre?

1. Felmérés: megnézzük a helyiségeket, a lépcsőházat, a lift méretét és a konténer lehetséges helyét.
2. Ajánlat: tételesen, a bontandó rétegek és mennyiségek szerint.
3. Előkészítés: közmű-leválasztás igazolása, lépcsőházvédelem, porvédelem.
4. Bontás felülről lefelé: álmennyezet, falburkolat, vakolat, válaszfalak, majd a padlórétegek.
5. Válogatás és kihordás: zsákolva vagy csúszdán, frakciónként.
6. Átadás: seprűtiszta állapot, átvételi igazolások.

Egy tipikus belső bontás napi menetét az így zajlik egy belső bontás blogcikk mutatja be.